2014. május 10., szombat

A harmadik nap - Unhyungung (운현궁) és Bukchon (북촌)

Utazásom során a reggelivel kísérleteztem a legtöbbet, a koreai reggelit még a harmadik napon nem értékeltem. Elmentem hát reggelit venni a közeli boltba, mert reggelizni kell, egy cukorbetegnek meg feltétlenül. Tudtam, hogy itt nem tudom enni a szokásos joghurt-gyümölcs-zabpehely kombót, így próbálkoztam valami mással. Sokáig válogattam, mert főleg amerikai típusú csomagolt ételek voltak, édes cuccok, kekszek, ilyesmi. A tej, a tejtermékek drágák, ebben a boltban csak dán sajtok voltak.
 Egy doboz kockasajt kb. 1100 Ft, azt biztosan nem fogok enni itt. Végül vettem egy csomag joghurtot, meg egy töltött kiflit. Összesen 3950 Wont fizettem érte. Később kiderült, a joghurt inkább desszert, édes és citromos, a töltött kifli meg tömény cukor, legalábbis nekem, aki nem szereti a nutellát.
Eredetileg ezen a napon a Chandeok palotába akartam menni, de a Facebookon Flora adott egy jó tippet. Így újraterveztem és az Unhyun palotába (운현궁) mentem, megnézni egy tradicionális koreai esküvőt. Jó mindenre felkészülni, hátha....
Végül esküvő nem is volt, de nem bántam, mert alaposan megnéztem az összes épületet, részletesen kielemezve szakmai szemmel is. Órákat tudok eltölteni ilyen helyeken, bámészkodva.
Összességében igényesek és nagyon szépek az épületek, meg a környezet is. Rengeteg csodálatos faszerkezet! A fontosabb tartószerkezeti elemek megmunkáltak, négyszög keresztmetszettel. A szarufák viszont gömbfából vannak, sűrűn, kb. 30 cm-es tengelytávval. (Elkövettem egy hibát, nem hoztam mérőszalagot. Akartam venni a szállásommal szemben lévő barkácsboltban egyet, de később ezt elfejetettem.) Gondolom a nehézkes megmunkálás miatt van ez így. A  vázszerkezet közötti falak agyagtapasztással ellátott falak. Belülről rizspapírral tapétáztak. A lábazat tégla, habarcsdíszítéssel. A házak kőkockákon állnak, a padlófûtés miatt. A padlóburkolatok keményfából vannak, a lakószobákban viszont lakkozott papírral borították a padlót. Ez csak egy tipp, egy helyen megtapintottam, de nem lehet a szobákba bemenni. (Egy-két helyen nem éppen autentikus PVC is volt, de oda bejárt a személyzet is.)
A szintek kicsit zűrzavarosak első pillanatra, de van benne logika.
Kissé spártai körülmények a lakószobákban

Hanbokos lányok jönnek-mennek a palotákban

Látványos belső udvar

A padlófűtés tüzelőhelye

Vakolatdísz a lábazati kőfalon


A szertartásrendet felirat magyarázza




Nagyon tetszett a múlt és a jelen találkozása


Ereszrészlet, vízcsendesítővel
Az utazásom célja az is volt, hogy belekóstoljak a koreaiak életébe és az ételeikbe is. A koreai barátom este autóval jött értem és elmentünk vacsorázni. Gyalogosan is kissé kaotikusnak látszott a közlekedés, autóban ülve még inkább az. Számomra dél-olasz, nápolyi érzés volt. A különbség annyi, hogy a lámpák itt nemcsak világítanak, mert szép színesek, hanem itt figyelembe is veszik. Egyébként mennek össze-vissza az autók és dudálnak is. A parkolás is gond, elég sokat keringtünk, mire találtunk helyet. A parkolóőrök viszont segítőkészek, nem kell bénázni a beállással, csak otthagyod a kocsit és ezt megoldják. Ez nem is lényegtelen a nagy autók és a szűk helyek miatt.
Bukchonba mentünk és egy olyan étteremben ettünk, ahol hosszú sor állt kívül. Ez egy híres szöuli noodle-hely, majdnem fél órát álltunk sorba, mire bejutottunk. Belül inkább egy 70-es évekbeli menzához hasonlított, de a kiszolgálás gyors volt, az étel pedig finom. Egész jól boldogulok már a fém pálcikákkal, a hagyományos kerek kanállal egyébként sem volt gondom. Gyorsan megettük a vacsorát, aztán felmentünk a hegyre hagyományos korei házakat (하넉) nézegetni. Sajnos a nap folyamán a fényképezőgépem és a tablet is lemerült, így csak a telefonnal tudtam rossz minőségű képeket készíteni. A harmadik napon még nem voltam elég rutinos a fényképezésben és a felszerelés cipelésében. De Bukchon tetszett, a hagyományos házakkal, az apró kis üzletekkel és műhelyekkel, ahol minden szem előtt van és látható az alkotás folyamata. Egy ilyen helyen én is tudnék dolgozni és varrogatni.

Vacsora Bukchonban: kimcsi, pácolt retek, szósz, tócsnihoz hasonló lepény és noodle


Az étterem menza-jellegű...
.... a konyha is az.

Esti séta Bukchonban


Állatfejes vízköpők e kerítésfalon

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése